Hogyan lehetek én is távmunkás?

Az elmúlt két évben, amióta főállásban távmunkásként keresem a kenyerem - mellesleg több, mint tíz éves mellékállásban végzett távmunka után - valamint a távmunkával kapcsolatos egyre gyakoribb publikációkat és kezdeményezéseket kísérő érdeklődés kapcsán olyan sokan tették fel nekem ezt a kérdést, hogy szükségessé vált egy olyan válasz megfogalmazása, ami megpróbál lehetőleg sokakat eligazítani ebben a bonyolult helyzetben, amit tetéz a vonatkozó törvénykezés nagyon hiányos volta és az információhiány. Fontosnak tartom előre bocsájtani, hogy nincsenek mindenki számára alkalmazható receptek, inkább csak támpontok saját helyzetünk felmérésére, esélyeink latolgatására. Ezen az úton egyelőre mindenkinek egyedül kell végig mennie, habár az EU tagság fokozott esélyekkel és távlatilag egy áttekinthetőbb, tisztább, jogilag világosabban körülhatárolt helyzettel kecsegtet.

A probléma ott kezdődik, hogy már maga a kérdés-feltevés helytelen: ezért nem adható rá egyszerű, praktikus válasz. A távmunka nem foglalkozás, hanem egy munkamódszer, melyet a korszerű telekommunikációs eszközök elterjedésével az információs társadalom irányába tartó országok gazdaságaiban mind gyakrabban alkalmaznak. És a fejlődésben lévő országok helyi (munka- és kereseti) lehetőségeivel elégedetlen, magasan képzett munkaerejének mind nagyobb része kéri ki a jussát a nemzetközi munkaerőpiacból ezen a módon. A leggyakrabban feltett kérdésre csak kérdéssel válaszolhatok:

• - Hogyan juthatok távmunkához?
• - Mivel foglalkozol, mihez értesz?
• - Bármit szívesen csinálnék, amit megfizetnek, milyen munkákat lehet végezni távmunka keretében?
• - Szinte bármilyen munkát, hiszen ezt a munkamódszert számos területen alkalmazzák. Milyen speciális szakértelemmel rendelkezel?

A kör ezzel bezárult, hiszen a távmunka lehetőségek feltérképezését mindenkinek úgy kell kezdenie, hogy először saját képességeit és szakértelmét veszi számba, majd tovább gondolkozik, saját helyzetéből kiindulva. Nem mindegy, hogy a távmunkát kereső pontosan mit ért kérdése alatt. A leggyakoribb esetek:

• Alkalmazott vagyok. Amit csinálok, akár otthon is végezhetném, távmunkában. Hogyan vegyem rá a munkaadómat, hogy távmunkában dolgozhassam neki?
• Felmondtak a munkahelyemen. Szeretnék valamilyen munkát találni, melynek keretében, önállóan otthonról dolgozhatom.
• GYES-en vagyok itthon a gyermekemmel, de szeretném magam hasznossá tenni és a szaktudásom szinten tartani - erre nem látok más lehetőséget, mint a távmunkát.
• Másodállásban szeretnék egy kis plusz pénzkeresethez jutni, otthon végezhető munkával.
• Nagy lehetőséget látok az Internetben. Szeretnék egy kisvállalkozást indítani, melynek menedzselését nagyrészt itthonról a számítógépem segítségével végezhetnénk.

Napjaink divatos szlogenje lett a távmunka. Egyelőre azonban sem a hazai munkáltatók, sem a hazai munkavállalók nincsenek tisztában a távmunka fogalmával és követelményeivel. A jelenlegi közhiedelem szerint, ha az embernek van Internet elérése, számítógépe és nyomtatója, akkor máris el lehet kezdeni a munkát. A számítógép természetesen alapvető fontosságú eszköz a távmunkához, de a munkavállalónak szakértelem, rátermettség és kezdeményező készség hiányában minimális esélye van arra, hogy az otthoni PC-je segítségével valaha jövedelmet termeljen.

A kérdéseket mindenek előtt saját magunknak kell feltenni, melyek megválaszolása közben kialakulhat a válasz arra, hogyan lehetünk megfelelő irányban folytatott önképzéssel és önmenedzseléssel magunk is távmunkások.

Távmunka alkalmazottként

Amennyiben a munkavállaló egy hagyományos munkahelyen alkalmazotti viszonyban dolgozik, és szeretne rugalmasabb módon, részben vagy egészben inkább otthonról (vagy a közeli teleházból) bedolgozni, a következő kérdéseket kell átgondolnia:

- Mennyire biztos az állásom a cégnél? Szeretnék-e ezt az állást megtartva táv-dolgozni?

Amennyiben valaki alkalmazott, saját vállalatánál próbálja meggyõzni fõnökét arról, hogy a távmunka kölcsönösen előnyös munkamódszer lehet. Jó esetben a cég eszközöket is adhat a dolgozóknak a távmunkához, illetve átvállalja a költségek (pl. telefon, Internet előfizetés) egy részét. Sok függ attól, hogy a dolgozó milyen pozícióban, illetve mennyi ideje dolgozik az adott vállalatnál, mennyire ismerik el a tevékenységét. Ha fontos szerepet játszik a cég gépezetében, akkor munkáltatóját nagyobb eséllyel tudja meggyõzni, hogy a távmunka keretében ugyanúgy, sőt akár hatékonyabban is végezheti munkáját, ha hetente egy-két alkalommal vagy folyamatosan otthonról dolgozhat.

- Elméletileg, illetve a gyakorlatban átvihetõ-e jelenlegi munkám távmunkába?

Többnyire azok munkák alkalmasak a távmunka végzésre, melyek személyes megjelenés nélkül is végezhetõk, tehát a megbízás és a teljesítés is történhet a hálózaton keresztüli adatátvitel formájában. Íme felsorolásképpen - a teljesség igénye nélkül - néhány távmunkában végezhetõ tevékenység: adatfeldolgozás, adatgyûjtés, adatrögzítés, adminisztráció, audio anyagok gépelése, digitalizálás, értékesítéssel kapcsolatos ügyintézés, hirdetés figyelés, korrektúra, levelezés, sajtófigyelés, szövegfeldolgozás, szövegszerkesztés, telefonon keresztüli adatgyûjtés, telefonügyelet, titkárnõi/asszinsztensi munka, ügyfélszolgálat, ügyvitel, adatbázis programozás, hálózat fejlesztés, hálózat felügyelet, programozás, rendszer elemzés, rendszergazda szolgálat, szoftver lokalizálás, szoftverfejlesztés, távdiagnosztizálás, távfelügyelet, rendszer analizálás, adatbázis fejlesztés, adótanácsadás, arculattervezés, befektetési tanácsadás, elemzés, fejvadászat, filmfeldolgozás, fordítás, tanácsadás, írói munka, önéletrajz készítés, képfeldolgozás, kiadványszerkesztés, könyvelés, közvélemény kutatás, információkutatás, lektorálás, telemarketing, mérnöki munkák, minõségellenõrzés, pénzügyi tanácsadás, piackutatás, PR tevékenység, szakírás, szövegírás, távoktatás, tervezés, tõzsdei tevékenység, újságírás, publicisztika, weblap tervezés, web-programozás, web-marketing, stb.

- Mennyire felkészült munkáltatóm a távmunkára?

Létezik-e a cégnél jól mûködõ email rendszer, esetleg intranetes hálózat? Van-e a cégnek stratégiája a távmunka alkalmazására? Megfelelõ-e az információs és a technológia környezet a folyamatos távmunka kapcsolathoz? A megfelelõ technikai eszközökön túl szükség van olyan kommunikációs megoldásokra (pl. rendszeres vállalati körlevelek, hírlevelek, tájékoztatók, esetenkénti személyes találkozók, összejövetelek), melyek képben tartják a dolgozót és csökkentik az elszigeteltség érzését. A dolgozó igényli, hogy a munkáltató rendszeresen jelentkezzék és jelezze, hogy még változatlanul számít munkájára, illetve visszajelzést küldjön az elkészült munka értékelésére vonatkozóan.

- Mennyire felkészült fõnököm, illetve munkatársaim a távmunkára?

A távmunka alkalmazása vagy elutasítása többnyire a felelõs cégvezetõ véleményén, döntésén múlik. Ha a cégvezetõ nyitott az új, rugalmas módszerek bevezetése iránt, tisztában van annak elõnyeivel és ismeri a távmunkával járó stratégiai teendõket, megvalósítható az átállás. Azok a típusú vezetõk, akik számára fontosabbak az eredmények, mint saját hatalmuk érvényesítése, könnyebben elfogadják a táv-menedzselés gondolatát, és képesek is azt megvalósítani. Figyelembe kell venni, hogy mennyire bevett szokás a cégnél az email használata, így megvalósulhat-e a fõnökkel illetve a kollégákkal az emailen keresztül a szükséges rendszerességû kommunikáció illetve hatékony team munka?

A munkaadók meggyõzésének stratégiája

A távmunka elterjedésének mindennél nagyobb gátja a rugalmatlan menedzseri gondolkodás, a változtatni tudás hiánya, a megszokáshoz való ragaszkodás, az új munkamódszerektõl, az ismeretlentõl való félelem. A vezetõk többsége nem szereti az úttörõ feladatot, szívesebben alkalmazza máshol már bevált megoldásokat. Mivel többségük semmilyen tapasztalattal nem rendelkezik a távmunka technológiai és szervezeti megvalósítását illetõen, kényelmesebb számára a megszokott munkamódszerekkel tovább dolgozni, mint újakkal kísérletezni.
Mivel azonban a távmunka iránti érdeklõdés többszörösen meghaladja a távmunkaadók által felajánlott lehetőségek számát, ezért a távmunkások rákényszerülhetnek arra, hogy kezdeményezzenek, elébe menjenek a távmunkának és a munkaadókat valamilyen módon meggyõzzék a távmunka kölcsönös előnyeirõl.
Ennek érdekében a dolgozó, vagy a dolgozók egy csoportja felléphet vállalaton belül annak érdekében, hogy a feladatok egy részén otthon, vagy a számára kényelmes helyen dolgozhasson.

A meggyőzés stratégiája a következõ lehet:

• Olyan vezetõt keressünk meg, aki szemléletében rugalmas, ismeri a korszerû kommunikációs technológiát, (minimum: van email címe) és ezeket az eszközöket munkájában naponta alkalmazza. Ideális távmunka-menedzser lehet az a vezetõ aki az Internet lehetõségeit felismerte, mindennapi munkájában használja, nem idegenkedik a hálózattól, a korszerû technológiák alkalmazásától. Az eredménycentrikus vezetõnél van esélyünk, a konzervatív, autokrata főnöknél inkább ne próbálkozzunk.

• A munkaadó (és ne a munkavállaló) oldalán jelentkezõ elõnyökre építsük érvrendszerünket! Alapozzuk meg érvekkel, miért jó munkaadónknak a távmunkára való áttérés: hangsúlyozzuk a hatékonyság-növelõ és költségcsökkentõ tényezõket. A direkt gazdasági elõnyök mellett a "puhábbak" is fontosak lehetnek a cég számára: többek között ha általa elégedettebbek, hûségesebbek lesznek dolgozói.

• Kérjünk próbaidõt. A távmunkát elõször csak "kicsiben", pl. egy-két hónapig rendszeresen egy héten egy nap otthoni munkavégzés bevezetésével kezdjük. Ha erre sem kapjuk meg a fõnök beleegyezését, kár a dologról tovább beszélni. Ha sikerül a távmunkát így elkezdeni, és pozitív eredmények mutatkoznak, a vezetõ felismeri az elõnyöket, akkor várhatóan önmagától is bõvíti majd a lehetõségeket.

És ha ez megvan, jöhet a neheze!

Személyi feltételek

Mindenkinek, aki távmunkára adja a fejét, fel kell tennie és megnyugtató módon meg kell válaszolnia az alábbi kérdésözönt:- Mennyire felkészült a családom, környezetem, mennyire alkalmas az otthonom a napi munkavégzésre?

Van-e otthonomban egy olyan hely, ahol zavartalanul és kényelmesen dolgozhatom, illetve fordítva, ha a családommal akarok lenni, el tudok-e szakadni a munkától? Legideálisabb, ha a távmunka helyéül külön dolgozószoba szolgál, melynek ajtaja bezárható. Ez egyszerre védi a munkával kapcsolatos iratokat, gépeket, ugyanakkor a munka végeztekor egyszerûen lehetõvé teszi a visszatérést a magánélethez. Kisebb lakásban elkerülhetetlen a privát és munka területek összemosódása, itt a közös háztartásban élõkkel szükséges már elõre kialakítani a játékszabályokat annak érdekében, hogy mind az otthoni munka mind a családi élet viszonylag zavartalan maradhasson.

Sokan elfelejtik, hogy ezen áll vagy bukik sok minden, ez a távmunka egyik leggyakoribb buktatója. Meg tudjuk találni az egyensólyt az otthon végzett munka és magánéletünk, a családi életünk között? Extrém esetben ugyanis a kettõ akát lehetetlenné teheti egymást. Tehát indulásból gondolni kell erre, fel kell állítani azokat a szabályokat, amiknek a betartásával mindkét dologra megfelelõ idõ és tér jut, és nem mennek egymás rovására.

Távmunka vállalkozóként

Az önálló távmunka-végzési lehetõséget keresõknek az alábbi kérdésekre kell választ találnia:

- Milyen képességem, szaktudásom van?

Mik az erõsségeim és gyengeségeim? Milyen értékes szaktudásom van, és hogyan tudom azt fejleszteni? Különösen értékes lehet egy speciális szakterületen szerzett elmélyült ismeret vagy többféle szakértelem illetve képességek ritka kombinációja.

- Milyen szakértelemre, milyen munkákra van a szükség, kereslet jelenleg a piacon?

Számba kell venni, mi iránt van kereslet a munkaerõpiacon, mely szakmákban van esetleg munkaerõhiány. Az 90-es évek elején például újdonságnak számított a számítógépes kiadványszerkesztés és rendkívül jól lehetett vele érvényesülni, hiszen speciális szakértelem és drága nyomtatók kellettek hozzá. Ma, amikor már szélesebb körben elterjedtek a felhasználóbarát DTP programok és olcsóbbak lettek a nyomtatók, már nehezebb e téren munkához jutni, hiszen sokan rendelkeznek a szükséges ismeretekkel és eszközökkel, nagyobb a konkurencia. Az évezredforduló táján úgy tûnik, a web alkalmazások alapos ismerete és a hálózattal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok iránt van növekvõ igény. Az alapszabály: ha valamit könnyû megtanulni, azt a tudást nehéz nagy haszonnal eladni. Olyan szakértelmet kell kifejleszteni, melyre igény van, és amit lehetetlen egyik napról a másikra elsajátítani. Készüljünk tehát fel erre, és áldozzunk sok idõt és energiát az önképzésre, ami bizonyosan megtérül!

- Milyen kapcsolataim vannak? Hogyan tudom képességeimet, szaktudásom a piacra dobni?

A legfontosabb kérdés! Külön fejezetet lehetne írni az önmenedzselés eszközeirõl, módjairól. A marketing nem csupán reklám vagy promóció, annál jóval több, összetettebb tevékenység. A távmunkát keresõk természetesen az Internetet is felhasználhatják arra, hogy képességeiket megismertessék a potenciális megbízókkal. Csak címszavakban néhány módszer: önéletrajzok eljuttatása adatbankokba, aktív részvétel szakma-specifikus online fórumokon, networking, azaz hasonló érdeklõdésû szakemberekkel való kapcsolatok kiépítése, tartalmas web pagen keresztüli bemutatkozás, interaktív portfolió készítés, partneri kapcsolatok kialakítása, levelezõ fórumokon vitákba való bekapcsolódás, értelmes vélemény-csere, szervezeti tagság, közösség építés. Ugyanígy az Interneten keresztül egyéni ötleteikbõl akár saját vállalkozást, virtuális irodát is nyithat bárki, és az azzal kapcsolatos teendõket azután önálló távmunkásként végezheti.

Andy Lake, az angol Flexibility címû távmunka szakmagazin fõszerkesztõje arra a kérdésre, hogy mit tanácsolna, azoknak, akik mindenáron távmunkában szeretnének a jövõben dolgozni a következõket válaszolta:

"Fontos, hogy mindenki tisztán lássa: a távmunka nem egy új foglalkozás. Egyszerûen csak egy korszerû munkavégzési módszer. Tudni kell, hogy mi az a képesség/tudás/információ/termék, amit az ember el tud adni az elektronikus hálózatokon keresztül. A távmunka lényegében egy jól használható mechanizmust nyújt a piac elérésére. Ugyanolyan fontos, hogy a munkavállaló rendelkezzen piacképes ismeretekkel, megbízható szaktudással, valamint jó kapcsolatokkal ahhoz, hogy munkához jusson. Az új ügyfelekért, megbízásokért, megrendelésekért keményen meg kell dolgozni! Akinek már van egy sikeres vállalkozása, az megpróbálhatja tevékenységének egy részét távmunkába átvinni. Ehhez azonban megfelelõ üzleti és hálózati ismeretekre van szükség. Mindenképpen azoknak van nagyobb esélye a sikeres távmunkára, akik már jól mûködõ vállalkozást építettek ki, és úgy közelítik meg a kérdést, hogy munkamódszereiket kívánják korszerûsíteni, hatékonyabbá tenni."

Távmunka szabadidõben, mellékállásban

Az, hogy valaki vállalkozást szeretne indítani vagy csak egy kis pénzt keresni: két merőben különbözõ dolog. Aki vállalkozást akar építeni, mielõtt belevág, tudnia kell, milyen elõnyökkel és hátrányokkal és állandó kötelezettségekkel jár vállalkozónak lenni. Aki nem akarja a vállalkozás kockázatát vállalni, csupán mellékkeresethez jutni, annak elég, szaktudására és alapozva jó kapcsolatot épít ki olyan cégekkel, vagy egyéni vállalkozókkal, akiktõl rendszeres megbízásokat kaphat.

A potenciális táv-munkalehetõségek nagy része tehát elvileg már adott, de többségében még kiaknázatlan. Az átállás folyamatában pedig a kezdeményezõ távmunkavállalóknak is nagy szerepe van. A fenti kérdésekre adott válaszok alapján érdemes elgondolkodni azon, ki hogyan találhat tényleges távmunka lehetõségekre, illetve hogyan alakítsa ezeket ki önmagának.

Fontos hangsúlyozni, hogy a távmunka lehetõségeket elsõsorban a munkaerõpiaci viszonyok, tehát a munkaerõ iránti kereslet és kínálat határozza meg A leendõ távmunkásoknak tehát erre a versenyre kell felkészülniük.

Felkészülés a távmunkára

A távmunkára való felkészülés elsõ lépcsõje az önértékelés: annak eldöntése, hogy az egyén szakmája, szakértelme, illetve adott tulajdonságai, temperamentuma révén alkalmas-e távmunkavégzésre. Fontos a célokat is elõre meghatározni, és késõbb nyomon követni azok megvalósulását. Ha például a távmunkára váltás elsõdleges célja az, hogy több idõt töltsünk a családdal, de a távmunka során épp ellenkezõleg, képtelenek vagyunk elszakadni a munkától, szinte csak fizikailag létezünk a környezetünk számára: a távmunka inkább problémákat okoz majd, és nem szolgálja az élet minõségének javítását. Tudatosan próbáljuk meg kiaknázni a távmunka pozitívumait.

Döntés elõtt önértékelés: alkalmas vagyok-e a távmunkára?
Nem minden ember alkalmas távmunka-végzésre. Ennek okai egyrészt a végzett szakma, másrészt az egyénre jellemzõ különbözõ személyiségjegyekben rejlik. A távmunkavégzésre alkalmas személy pszichológiai profiljában olyan tulajdonságok szerepelnek, mint: önfegyelem, önállóság, kreativitás, koncentráló képesség, az átlagosnál alacsonyabb társasági igény.

Vannak emberek, akik jobban tudnak koncentrálni akkor, ha nyugodt, zavartalan környezetben dolgozhatnak egyedül, míg másokat éppen ellenkezõleg, aktív munkára serkent a mozgalmas légkör, az irodai jövés-menés.

Vannak, akik optimalizálni tudják teljesítményüket a hagyományos 8-5 óra közötti idõszakra, míg mások sokkal hatékonyabban tudnak dolgozni hajnalban, vagy az éjjeli órákban, esetleg rapszodikus idõbeosztásban.

Sok ember számára valóságos fõnyeremény, ha nem kell naponta felesleges idõt töltenie az utazgatással, míg mások számára a munkába- ás hazajárásra és fordított idõ éppen arra kell, hogy ezalatt mintegy átkapcsoljanak a privát életbõl az üzlet menetre és vissza.

Vannak, akik szeretik, ha magán- és munkahelyi életük összemosódik, otthon is szívesen foglalkoznak munkájukkal, esetleg a család többi tagjával együtt. Más munkavállalók örülnek, ha végre elszakadhatnak a munkájuktól, és szeretik a privát és hivatali életet tisztán és határozottan kettéválasztani.

Sokrétû önismeret segíthet annak eldöntésében, hogy valaki alkalmas-e távmunka végzésre.

Ideális távmunka környezet megteremtése
Teremtsünk maguknak a munkához ideális környezetet otthonukban: hacsak lehet egy külön dolgozószobát: kényelmes és ergonomikus bútorokkal, korszerû felszereléssel.

Távmunka eszközök beszerzése, fejlesztése
Ha magunk álljuk a beszerzés költségeit, kezdetkor csak a legszükségesebbeket szerezzük be. Legyen alapvetõ szempont az eszközök megbízhatósága, és az elérhetõ support. Lehetõség szerint konzultáljunk szakemberrel az eszközök kiválasztásakor. Szerencsésebbek számára a munkaadó biztosítja a távmunkához szükséges eszközöket, ez lehet bérbe adás, vagy vásárlás, illetve hozzájárul az üzemeltetés költségeihez, a felek között kötött szerzõdés szerint.

Környezetben élõk felkészítése
Fontos, hogy amennyiben távmunkásként otthon dolgozunk, ezt fogadtassuk el a környezetünkkel is. Csak akkor tudunk zavartalan körülmények között dolgozni, ha megkapjuk ehhez a környezetünk támogatását, megértését, a családtagok együttműködését. Kisgyermekes anyának gondoskodni kell gyermeke felügyeletérõl, ha a munkáját a kisgyermek ébrenlétének ideje alatt is folytatni akarja. Tévhit az, hogy a kisgyerekekrõl való gondoskodás és a távmunkavégzés egyidõben megvalósítható.

Önképzés, önfejlesztés
A távmunka során számos új dolgot kényszerülünk megtanulni: lépést kell tartanunk a technika fejlődésével, ismernünk kell legújabb szoftverek, kommunikációs eszközök mûködését, használatát. Ismernünk kell azokat a platformokat, melyeken a munkaadó vagy megbízó elvárja a munka teljesítését.

Tanulás egy életen át
"Lifelong learning", azaz tanulás egy életen át. Napjaink gyorsan változó gazdasága, a technika rohamos fejlődése, az új rendszerek és megoldások, többek között a Hálózat beépülése napi munkánkba ezt követeli meg minden munkavállalótól. Aki ma versenyképes akar maradni a munkaerõ-piacon, rákényszerül arra, hogy akár beosztottként akár vezetőként dolgozik, tovább tanuljon, új ismeretekkel bõvítse és folyamatosan frissítse, vagy egy speciális szakirányba továbbfejlessze tudását.

Távtanulás
A munka melletti tanulás legkézenfekvőbb alternatívája a számítógéppel segített távoktatás, melynek lehetõségei egyre inkább kiépülnek a világon, így hazánkban is. Világtendencia, hogy a felsõoktatás és a felnõttoktatás egyre nagyobb hányada valósul meg távoktatás keretében. Az Internet egyre több lehetõséget nyújt az egyének számára távtanulásra. A hálózaton tömegesen léteznek különféle tanfolyamok, melyek kombinálják az email és a web lehetőségeit az oktatás, gyakorlás és számonkérés folyamatában.

Táv-önmenedzselés
A táv-önmenedzselés fogalma magában foglalja azokat a tennivalókat, melyek segítségével az egyén az Internet, az email és a web, az online kommunikáció lehetőségeinek hatékony kiaknázása által egyre szélesebb körû ismertséget, referenciákat, megbízásokat, munkát/állást szerezhet vagy önálló vállalkozást indíthat.